Szeretetfalva, boldogságváros

Amikor a világ természetes alapjait, s éltető törzsét akarják kikezdeni, az jobbára annak a jele, hogy a régi gyökérház megerősítésével és átépítésével az új világ teremtése indul el majd.Ma valahol itt tartunk.Gyönyörűséges korszak körvonalai válnak láthatóvá.A veszélyérzet növekedése, a felismert tudatlanság és a lélekgyengítő bizonytalanság egyszerre bénító krízis és racionális feltámadási alternatíva.Nehéz kilépni a mai hiedelmekből és cselekvésmintákból.Sokaknak érthetően elképzelhetetlen még, hogy a társadalom magjaiban, a települési közösségekben új élethorizontok és cselekvési reménytávlatok nyílnak.A kiszolgáltatottság és a bátortalanság láthatatlan kötelei ránk fonódtak. A jelen vége, azaz a következő évpillanatok azonban már váratlan fordulatokról szólnak.Szellemünk nyugodt lehet és a szívünk békében figyelheti a változásokat.Minden település lehet és előbb-utóbb lesz is szeretetfalva, boldogságváros. A szeretetlenség világkorszaka szépen készíti elő az eltakarhatatlan paradigmaváltást.Ez a kötet nem víziófilozófia, hanem az első (konkrét) lépések gyűjteménye, amit nevezhetünk cselekvési tárháznak, amiből - szándékaink szerint - fejlesztési utakat választhatunk. Azoknak is szól, akik még nem jelezték, hogy szövetségesek. Mindenekelőtt a maguk szövetségesei, hogy a változások felismerői és boldog megélői legyenek.Küldjük a polgármestereknek, avagy a helyi polgárok mestereinek, az önkormányzati testületeknek, a települések érző szíveinek és a civil csoportoknak, az önkéntes jövőteremtőknek. A helyi világ talpazatának megerősítésével és újrateremtésével így (vagy így is) elkezdhetjük a lokális mindenségek világváltását.