Várak és erődtemplomok a kárpát-medencében

Ebben az albumban a Kárpát-medence 150 jelentősebb várát, várkastélyát és erődtemplomát mutatjuk be. Többségük tanúja volt a történelmi Magyarország zivataros időszakainak, de vannak köztük olyanok is, amelyek soha nem láttak harcokat – így vagy úgy mindnek egyedi sors jutott. Közös bennük, hogy szükség esetén védhetővé váltak az ellenség támadásaitól, a rablótámadásoktól, vagy a megsarcolt jobbágyok dühétől.A Kárpát-medencei várépítészet évezredes múltra tekint vissza. A történelmi Magyarország vármegyéit az állam megszervezésekor általában egy-egy fontosabb, tekintélyesebb vár körül alakították ki. A földvárakat és palánkvárakat a XI–XII. században kővárak váltották fel, ekkoriban emelték az esztergomi várat és a budai királyi várat. A tatárjárás tanulságait levonva IV. Béla felismerte, hogy eredményesen csak a mocsarak által védett, vagy a magas hegycsúcsra épített erősségek tudnak ellenállni a támadásoknak. Ekkor építtette többek között Visegrádot. Ezzel egy időben sok királyi birtokot adományozott nemeseinek azzal a feltétellel, hogy emeljenek várakat a jól védhető helyeken. A Kárpát-medencei várrendszer a XIII. század végére szinte teljesen kiépült.Az Oszmán Birodalom előretörése idején nemcsak a meglévő várakat erősítették meg, hanem Zsigmond királynak köszönhetően a jelentéktelenebb várak átépítésével új végvárrendszer is kiépült a déli végeken. Ugyanekkor az addig védtelen udvarházakat, püspöki székhelyeket és templomokat is sorra kőfallal kerítették. A történelemből tudjuk, hogy végül mégis sok várunk esett a török áldozatául. Később Rákóczi katonái is semmisítettek meg erősségeket, megannyit pedig az Osztrák Haditanács parancsára robbantottak fel. A háborúk elmúltával sok vár építőanyagát a lakosság saját gyarapodására használta fel.Napjainkra a Kárpát-medencében egyre több várromot, várkastélyt és erődtemplomot újítanak meg és tesznek látogathatóvá. Az erősségek a Kárpát-medence kulturális örökségének részei, nagyszerű kirándulási célpontok, ahol sokat t