Trianon és a japán diplomácia - magyar vonatkozású japán diplomáciai dokumentumo

Ennek a könyvnek már a címe is gyanút kelt, hiszen milyen szerepet is játszhatott volna a japán diplomácia a trianoni békeszerződés vonatkozásában? Már-már közhelyszámba megy Japánnak az első világháborút lezáró párizsi békekonferencián „külpolitikai érdektelensége okán” az európai rendezést érintő kérdéseknél tanúsított passzivitása. Valóban, a nemzetközi diplomácia porondján a győztes hatalmak között első ízben a rivaldafénybe került szigetország elsősorban saját közvetlen békecéljainak elérésére – az elfoglalt kínai területek és a csendes-óceáni német gyarmatok megtartására – összpontosított. Ugyanakkor a győztes szövetséges hatalmak, az „Ötök” protokollárisan egyenrangú tagjaként a japán küldöttek jelen voltak és segédkezet nyújtottak mind a Magyarország szempontjából fontos döntési pontokon a békekonferencia különböző megbeszélésein – bár inkább csak a magasabb szintű találkozókon és kevésbé a szakértői bizottságokban –, mind az utókonferenciákon és a frissen életre hívott Népszövetség különböző testületeinek ülésein. A japán diplomatáknak a trianoni szerződés megszületésekor a tárgyalóasztalok mellett tanúsított megfigyelői pozíciójával szemben a határmegállapító bizottságokba vezényelt japán főtisztek közvetlenül és tevékenyen részt vettek a békeszerződésben csak nagyjából előírt új határvonal pontos helyszíni meghatározásában és kitűzésében. A békekonferenciáról Tokióba hazaküldött diplomáciai táviratok és a határmegállapító bizottságokba delegált katonák – az új határ által szétszakított helyi közösségek vagy az új országokba szakadt magyar kisebbség sorsa felett érzett aggodalmuk és tehetetlenségérzetük miatt gyakran személyes hangvételű és elfogódott – jelentései érdekes információkkal és egyedi színekkel gazdagítják a trianoni békekötés folyamatának amúgy meglehetősen pontosan ismert képét. A japán levéltárakban megőrzött és elsőként e kötetben közzétett diplomáciai táviratok és kéziratos jelentések természetesen nem módosítják érdemben történetírásunknak a magyar békeszerződés létrejöttére és végrehajtásának körülményeire vonatkozó álláspontját. Beigazolódott azonban az a reményünk, hogy a kutatás során sikerül majd rábukkanni olyan forrásokra, amelyek értékes korabeli színekkel és hangulatokkal, az elfogulatlan és pártatlan szemlélő benyomásaival gazdagítják Magyarország trianoni határainakmegszületésére vonatkozó ismereteinket.