Tér- és helyzetérzékelést fejlesztő gyakorlatok

Azokat a gyakorlatban kipróbált és az eredmények által visszaigazolt gyakorlatokat találhatják meg a könyvben az óvónők és tanítók, amelyek igen eredményesen használhatók fel a 3-10 éves korú gyermekek tér- és helyzetérzékelésének fejlesztésében. A gyakorlat- és ismeretanyag komplex módon a gyermekek mozgáskoordinációjának, ügyességének, értelmi-érzelmi-akarati és fizikai képességeinek fejlődéséhez is hozzájárul. E gyakorlatok ismerete óriási segítséget adhat a pedagógusoknak ahhoz is, hogy tanítványaik a testnevelési óráit, foglalkozásait sokkal változatosabban – és talán ezáltal is eredményesebben – végezhessék.A szerzők munkájukban nem törekedtek (törekedhettek) teljességre. A gyakorlatok összeállítása során csupán az ún. alapgyakorlatok közül is a legfontosabbnak tartottakat ismertetik, ezzel is lehetőséget adva a kollégáknak a téma „továbbgondolására”, új gyakorlatok kreálására. A gyakorlatokról A felsorolt, az adott korosztály tér- és helyzetérzékelését fejlesztő gyakorlatok olyan természetes mozgások, amelyek fejlesztő hatásúak is egyben. Minden mozgás végrehajtása a gyerektől tér- és helyzetérzékelést igényel, de mégsem mondhatjuk el valamennyi mozgásról, hogy egyben fejlesztő hatású is. Hogy e két feltétel létrejöhessen, ahhoz a mozgás térbeliségének és helyzetének kell módosulnia. Erre pedig nem alkalmas hagyományos mozgásanyagunk és eszközállományunk. Gátolja ezt az a szemlélet is, amely csak szándékos mozgástanulással, egy-egy mozgás legegyszerűbb, leggazdaságosabb elsajátítására törekszik és ebben keresi eredményességének visszaigazolását is. Ez veszélyes, mert közben eltakarja a korosztályban rejlő képességek fejlesztésének elfecsérelt, vissza nem térő potenciális lehetőségeit.A gyakorlatanyag másik jellemzője, hogy a korosztály számára mindig érdekes és versengésre ösztönző. A feladatok megoldásában biztosított szabadság szükségszerűen kialakítja a saját teljesítőképesség reális megítélését. Nem a pedagógus bíztatása „teszi” ügyessé a gyereket, hanem