Tekintsd e művet, isten - a zsámbéki premonteri templom és kolostor története

A zsámbéki premontrei templom és kolostor történetét e kötetben a település gazdag régészeti, történeti és tárgyi anyagának monografikus igényű ismertetésének keretében mutatjuk be. A régészeti, történeti előzmények a kutatás mai állása szerint az újkőkorba (neolitikum, Kr. e. 5800–5600) vezetnek, majd a rézkor, bronzkor, vaskor emberének nyomai is megtalálhatók Zsámbék környezetének lakhatásra nagyon alkalmas, a vizenyős rétek talajából kiemelkedő dombjain. Gazdag régészeti anyaggal képviseltetik magukat a kelták és rómaiak. Nagyszámú 11–13. századi Árpád-kori apró településből emelkedett a környéket összefogó vezető szerepre Zsámbék Árpád-kori elődje, és épült meg a településtől délre fekvő dombon a 11. század közepén a kis körtemplom, a keresztelőegyház, amely köré és az utódjául szolgáló magánegyház mellé a falu lakói temetkeztek. Az 1986 és 1991 között folyó ásatáson feltárt temető sírjainak embertani és régészeti anyaga a 18. század közepéig bemutatja a település lakóit. A történeti és régészeti, építészeti emlékek nyomán egyenes ívben követhetjük a település birtokosainak történetét, a Smaragd nemzetség 1200 körüli megjelenését, magánegyházuk felépítését, majd a premontrei prépostság a nemzetség által történt megalapítását a 13. század első felében. Így jutunk el a település történetébe beágyazva a premontrei prépostság ásatásainak ismertetéséhez, a páratlanul gazdag 13. századi épületegyüttes és az őket követő pálos kolostor maradványainak megismeréséhez. Ebben a munkában Valter Ilonán kívül egy-egy fontos részlettanulmánnyal részt vett +Dr Lengyel Imre, Hajdu Tamás antropológus, Kárpáti Zoltán régész, Zsiga-Csoltkó Emese régész, Fehér Krisztina építészmérnök, Bozóki Lajos művészettörténész és Szőke Balázs művészettörténész, a templom rekonstrukcióinak készítője.