Távolból őrzöm

Edit az 1930-as években érkezik Angliába, majd Amerikába. Pontosabban: menekül. Az akkor már a háború felé tántorgó Európából, Magyarországról, ahol orvosnak akart tanulni, de ez a lehetőség neki és sorstársainak nem adatik meg. Az Újvilág számára nemcsak az új élet reményét jelenti, de magát az életet. A helyet, ahol valóra válthatja álmait.Roni a nyolcvanas években jár először Amerikában. A szabadságát tölti, de nem turistaként. Egy kutatóintézet laboratóriumában dolgozik. Ahogy aztán minden nyáron sok éven át. Ő is az álmait szeretné valóra váltani – tudományos álmait, amelyeknek beteljesítésére az akkori szocialista Magyarországon kevés lehetőség nyílik.Egy forró nyári napon Roni egyszerre csak ott találja magát Edit árnyas kertjében – még nem sejti, hogy egy életre szóló barátság kezdete ez. Eleinte a szakmájuk, hivatásuk köti össze őket, de lassan egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Roni barátnője elbeszéléséből nemcsak Edit, hanem a családja - és ezen keresztül egy kezdetben ortodox, majd lassan asszimilálódó, a 20. századi történelem kegyetlen viszontagságainak kitett közép-európai zsidó család - fájdalmasan tipikus sorsával ismerkedhet meg. Megrendülten fedezi fel az addig számára ismeretlen világot. Roni gyökerei máshonnan erednek, de útjaik mégis keresztezték egymást. Ők ketten megérkeztek egymáshoz. És ezt az immár örökre szóló búcsú sem teheti semmissé.Két nő az Atlanti-óceán két partján. Sok ezer mérföld választja el őket, mégis oly közel vannak egymáshoz.Ádám Veronika különleges érzékenységgel és érzékletességgel megírt első regénye két tehetséges, elszánt, akár a sorssal is dacoló nő évtizedeken, kontinenseken és generációkon átívelő története. Egy kivételes barátság mozaikszerűen, epizódról epizódra kibontakozó, érzelmekkel telített, személyes élményekkel hitelesített, bensőséges krónikája. A Távolból őrzöm nagyfokú empátiával és ugyanakkor a természettudós pontosságával megrajzolt portréiból és élettörténeteiből egyszerre kaphatunk képet a 20. száza