Tanári notesz 13. - fénylesen

A pedagógus-író minden évben egy, az előző év eseményeit leíró és saját megjegyzéseivel ellátott kötettel örvendezteti meg a magyar nyelv, az oktatás művelőit és a tágabb Európában gondolkodó olvasót. A sorozat újabb kötetében is az élet dolgai, a szűkebb és tágabb élettérben felbukkanó jelenségek, emberi magatartások, társadalmi mozgásformák villannak fel, különböző élethelyzetekben, magán- és közszinten. A dátumok segítik a hiteles dokumentálást, a jelenségek folyamattá állnak össze. Kialakul a saját „gondolatmód”, mely – John Lukacs gondolatmenetével – a rögzített évek eseményeit történelemmé teszi. A széleskörű érdeklődés különféle területek felé viszi az olvasót: van itt irodalom, művészet, politika, szociológia, élet az unióban, mindennapi praktikák, média, kompetenciák és deficitek. És van: oktatás, pedagógia. A már meglévő magyar pedagógustudás áttekintő felhasználását, a „fenntartható fejlesztést”, a kísérletekkel bizonyított eredmények alkalmazását szorgalmazza. A jegyzetíró, a „benne-élő” megfigyelő nézőpontja, valamint az értelmezésre a művészetekből, irodalomból és a különböző társadalomtudományokból felhozott háttérismeretek bővítik az összefüggések szálait, segítve a továbbgondolást. A jegyzetek, a személyes életút beleszőtt epizódjaival érdekes villanások, kortörténeti értékű megfigyelések, forrásértékű feljegyzésekkel. Egy olyan magyar értelmiségi megfigyeléseiről, gondolatairól van szó, aki Európára irányuló kitekintését elsősorban a francia kultúrkörből szerzett alaposabb ismeretei alapján teszi, érzékenyen reagálva a világban lezajló dübörgő változásokra. Talán még időben jön a figyelmeztetés: a sokszor összevisszaságba hajló, megtévesztésre játszó, nagyzoló társadalmiságunk mellett, ne feledjük, hogy természeti lények is vagyunk. A TANÁRI NOTESZ nem kötelező segédanyag, de élvezetes és tanulságos lehet. Ajánlott meditálásra, elemző kibeszélésre: osztályfőnököknek, társadalomismeretet, kommunikációt, irodalmat, szakmát, életvitelt (módot és s