Tájházak - kisalföld

Hiánypótló mű, a magyarországi tájházakról, erről a sajátos, magyar épületállományról ugyanis eddig még összefoglaló jellegű, magyar nyelvű kiadvány nem készült, annak ellenére, hogy az első tájházaink már az 1960-es években létrejöttek, megnyíltak. Hazánk még megmaradt népi építészeti emlékei között kiemelkedő jelentőségük van a tájházaknak. Ezek ugyanis általában műemlékileg is védett épületek, néhány kivételtől eltekintve állami, önkormányzati tulajdonban vannak és múzeumi jelleggel látogathatók. Az, hogy a 21. században egy ország közel 350 népi épületet vagy épületegyüttest berendezve, tájházként, az eredeti helyén (in situ) megőrizzen, védjen, gondozzon a történelmileg már letűntnek, sokak szerint túlhaladottnak tekintett korszakokból, az világviszonylatban is egyedülálló teljesítmény. A magyar népi építészet, amelynek sokszínűsége ellenére is egységes karaktere van, páratlan formagazdagságának köszönhetően amúgy is szigetként jelenik meg a környező országok teljesen más jellegű, gyakran emeletes, részben favázas technológiával építkező népi építészete között, és már csak ezért is érdeklődésre számíthat. Berendezésükön: a bútorokon, a textíliákon, a különböző anyagú edényeken, a használati tárgyakon keresztül pedig megismerhető a magyar népművészet, a népi iparművészet, a falusi kézművesség és a kismesterségek rendkívül magas színvonala. A tájházak a magyar nép történetének, kultúrájának, alkotókészségének, tehetségének ritka értékes dokumentumai. Nem véletlenül kerültek fel néhány éve a világörökséggé nyilvánítás várólistájára.A tartalomból:A Kisalföld földrajzi környezete és népi kultúrájaA tájházakról általábanA Kisalföld népi építészetérőlTájházak, népi épületek és emlékházakÁcsteszér, Táncsics Mihály emlékház és tájházÁgfalva, német tájház és falumúzeumÁszár, tájházÁszár, Jászai Mari emlékházÁszár, miniskanzenBezenye, horvát tájházFelpéc, tájházFertőhomok, tájház, faluházFertőrákos, német tájház (kézműves udvar)Fertőszéplak, falumúzeum, tájházGyarmat, táj