Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében

Lehet-e és kell-e nevelni egy kamaszt? Miért nem akar semmit elmesélni a gyerekünk? Mit tegyünk, ha kipróbálja a drogokat? Miért ne ijedjünk meg, ha nem akar továbbtanulni? A nagy sikerű Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben – Az altatástól a szexedukációig című kötet gyakorló pszichológus szerzője ezúttal a zűrzavaros kamaszkort és a hozzá kapcsolódó megosztó témákat, kőbe vésett hiedelmeket, féltve őrzött titkokat és tudattalan tabukat veszi górcső alá. Szót ejt a család szükségszerű átalakulásáról, a kamaszok magánéletéről, arról, hogy mennyire és mikor van szüksége egy kamasznak a szülőre, meddig terjed a kamasz felelőssége és hol kezdődik a szülőé, vagy hogy mi az, amiben a tudatosság, és mi az, amiben a tiltás a célravezető. Megtudhatjuk, kinek, hogyan és mikor kellene beszélnie a menstruációról, a fogamzásgátlásról és a testi örömökről, és hogy mi a teendő, ha valami kisiklik a „normál” mederből. A friss kutatási eredményekkel és szemléletes példákkal illusztrált kötet nem ír elő, nem dönt sem a szülők, sem a kamaszok helyett, tájékoztat viszont és irányokat mutat. Arra is rávilágít, hogy a kamaszkorba tényleg nagyon sok minden belefér, a lényeg pedig a szülő-gyerek kapcsolat, a kamaszok megértése és elfogadása. „Mi felnőttek, a kamaszokról legtöbbször olyan végletesen beszélünk, mint amilyen maga a kamaszkor. Teli vágyakkal, kíváncsisággal, szeretettel, dühvel, féltéssel és értetlenséggel. „Ilyenkor nem segít, hogy tudjuk, ťmind voltunk gyerekekŤ. Ennél többre van szükségünk: biztatásra, higgadt szavakra, megerősítésre és elfogadásra. Nekünk, szülőknek és szülőkkel, kamaszokkal foglalkozó szakembereknek is, hogy aztán mi is így tudjunk fordulni feléjük. Vannak dolgok az életben, amiket nem azért csinálunk, mert könnyű, hanem mert fontos. Egy kamasz kísérése, támogatása, a rá való odafigyelés és felé mutatott szeretet ilyen. S ezzel mind többek leszünk. A gyerek is, és mi is. Arról nem is beszélve, hogy minden gyereknek joga van ahhoz, hogy jól szeressék