Sváb világok - népesség és mentalitás száron, 1729–1848

Évtizedeken át csak egy templomrom emlékeztetett arra, hogy valaha emberek éltek Száron. 1729-ben aztán újra telepesek érkeztek a vidékre. Német nyelven beszéltek, és minden este körbeállták az elődöktől örökölt falmaradványokat. Itt imádkoztak közösen. Fohászaikban bizonyára sokan ugyanazt a kívánságot fogalmazták meg: a tartós otthon megteremtését Magyarországon. Többen ezt megpróbálták már korábban is elérni. Egyesek a Rajna mentén, mások az Alpok lejtőin vagy a pilisi Vörösváron. Egyik helyen sem találták meg, amit kerestek. Abban reménykedtek, hogy Száron célba érnek. Családjaikat, dilemmáikat, az alakuló helyi közösség sorsát elsősorban a történeti demográfia módszereivel igyekszik bemutatni ez a kötet. Schweininger Péter (Tatabánya, 1988) tizenkét éven át kutatta a vértesi falu, Szár német közösségének 18–19. századi történetét. Munkájának eredményeit doktori disszertációjában foglalta össze, amelyet 2022-ben védett meg az ELTE BTK Modernkori Magyarország Doktori Programjának keretében. Jelenleg az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékének egyetemi tanársegédje, illetve az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának történelem vezetőtanára. Szakmai érdeklődésének fókuszában a helytörténet és a történeti földrajz módszertani kérdései mellett a magyarországi németek új- és jelenkori története áll.