Nehéz idők

A hajdani Hazafias Könyvtár sorozatban megjelent Gaál-kötet a magyar történelmi múlt viszontagságait adja vissza a történelmi kataklizmák tükrében. Az 1895-ben először megjelent Nehéz idők a török korszak hétköznapjaiba enged bepillantást a szerzőtől megszokott mesélőkedvvel és történeti hűséggel. A formai keret adott volt, hiszen a Hazafias Könyvtár hatodik köteteként egy sorozat részéről van szó, azt azonban tudni kell, hogy a sorozat harmadik, ötödik kötete is Gaál összeállítása (Hunyadiak, Siralmas Erdély), de közreműködött számos további válogatásban is. A keret azonban nem szab gátat a Szerző mesélőkedvének, csupán „korszakolásra” szolgál, jelesül a Nehéz idők esetében a Mohács utáni zűrzavaros időszak történelmi köntösében bontakozik ki a majd három tucat elbeszélés. Térbeli keret: a széthulló Magyarország, Buda megszállása, az önállóságra kényszerített Erdélyi Fejedelemség megszületésének körülményei, a török hódoltság berendezkedése, a Tisza mente adok-kapok területváltozásai. A történelmi szöveten finom legendahagyomány tükröződik, a korszakból fennmaradt vitézlegendák és hőstörténetek (Karácsony György, a fekete ember legendája, aki úton-útfélen prédikálta, hogy Magyarországot Isten segítségével, fegyver ereje nélkül felszabadítja a pogány-török iga alól, végül Debrecen piacán szép ünnepélyességgel lefejezték; vagy Pogány Bonaventura hőstettei 1551-ig, amikor elesett Temesvárnál) szálai bravúrosan és természetesen épülnek be az elbeszélésekbe, minek folytán az olvasó a történelmi események között találja magát, s szinte drukkol Balassi Menyhártnak vagy Bebek Ferencnek, ahogy „szemtanúja” az Izabella és Ferdinánd közötti hatalmi harcnak, amikor is eldőlt Erdély sorsa. A Nehéz idők tehát, a sorozathoz hűen, hiteles történelmi pillanatfelvétel egy korszakról, Gaál szavaival élve „szomorú időknek szomorú története”, Királyhágón innen és Királyhágón túl. A könyv emberöltőnyi feledéshomályból mutatkozik be az újabb olvasógeneráció(k)nak.