Mezítláb a selymes fűben

"Szerzőről: Carolina Schutti Innsbruckban született 1976-ban. Germanisztikát és angol–amerikai filológiát tanult az egyetemen, képzett koncertgitáros és énekes. Elias Canettiről írta a doktori disszertációját, néhány évig tanított, nyelvi lektor volt a firenzei egyetemen, esszéket, irodalomkritikákat közölt irodalmi folyóiratokban, a „Társadalom és emlékezet” témáját kutatta. Költészeti és kortárs irodalmi szemináriumokat és előadásokat tart, irodalmi eseményeket és interdiszciplináris projekteket szervez. 2010-ben jelent meg első könyve Akit visznek, annak nem kell cipő címen. Az Európai Irodalmi Díját elnyerő második kötete, a Mezítláb a selymes fűben után jelent meg A baglyok hangtalanul repülnek című kisregénye, 2018 februárjában pedig Idegláz című verseskötete. Hangjátékokat is ír, EU irodalmi díjas könyvéből albán, bolgár, horvát, francia, macedón, lett és szerb fordítás is készül. Rövid leírás: „A kertben csak menta, kamilla, snidling és kapor termett. A fű szurkálta a meztelen talpunkat, de puha füvet el se tudtam volna képzelni. Már nem. Kiskoromban biztosan futkároztam puha füvön, legalább egyszer, mert évekkel később kaptam a nagynénémtől egy fotót, amin az anyámmal állunk egy parkban. Rövid, fehér, hímzett virágos ruha van rajtam, a gallérja kézzel beszegve. Az anyám fogta a kezemet, a kamerába mosolygott, és nem bírt egy helyben maradni a fotó kedvéért, a karja életlen lett, akárcsak az arca. Mezítláb álltunk a füvön, bizonytalannak látszottam, a szemem tágra nyílt, a számat eltátottam.” "