Megkoronázott köztársaság

A magyar ’56 drámai példája annak, hogy a csak konfrontációban, csak hatalmi eszközökben gondolkodó politika útja a szakadékba vezet. (1985) Tekintettel arra, hogy a hidegháború lehetősége nem szűnt meg, veszélyes illúzió minden olyan számítás, amely a semlegesség esélyével kalkulál. A NATO és Oroszország közötti térségben azok az erők, amelyek nemmel szavaznak a NATO-tagságra, álláspontjuk győzelme esetén nem semleges, hanem ütközőállam helyzetébe hoznák országukat, amely helyzetből könnyen adódhat az orosz befolyási övezetbe történő átcsúszás. (1997) Szabó Miklós 1935. május 6-án született, Budapesten. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar nyelv és irodalom–történelem szakon tanult, majd 1956-tól történész szakképzésben vett részt. 1959-ben az MTA Történettudományi Intézetében kapott könyvtárosi állást, nyolc évvel később lett tudományos kutató, szakterülete a magyar újkonzervatív gondolkodás és a Horthy-korszak ideológiai irányzatainak elemzése. Számos szaktanulmányt publikált, első könyve azonban csak 1989-ben jelenhetett meg. Nyílt ellenzéki politikai tevékenysége 1978. januárban kezdődött, amikor aláírta a csehszlovákiai Charta ’77 mozgalom bebörtönzött tagjaival szolidaritást vállaló nyilatkozatot. 1979. szeptembertől a demokratikus ellenzék szervezte szabadegyetemek rendszeres előadója: a XX. századi politikatörténet tabu témáiról, a szovjet és a magyar kommunista párt történetéről, a népi demokráciákról és 1956-ról beszélt. Nagy nyilvánosság előtt először ő tartott előadást 1956-ról mint forradalomról, 1985 novemberében. A Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja, az Elvi nyilatkozat és az első pártprogram egyik megfogalmazója. Nyolc évig volt országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja.1998 után is aktív politikai publicista és kritikus maradt. Tervezett egy tanulmánykötetet a magyar nemzettudat kialakulásáról és problémáiról, de az hirtelen halála (2000. szeptember 22.) miatt nem készült el.