Lagom - miért olyan elégedettek a svédek?

Nincs jobb a pont jónál! Ez a velős mondás a svédek életszemléletének mottója. Ez a lagom, amely napjainkban egyre népszerűbb szerte a világon, és ami a gyakorlatban azt jelenti: se túl, se túl kevés, azaz pont elég. Elég lesz egy pohár bor, nem kell több csillogó gömb a karácsonyfára, és ne dobjuk el az autónk kulcsát. De nem kell átesni a ló túloldalára sem. A lagom nem azt jelenti, hogy nem iszunk egy korty rozét sem az ebédhez, nem díszítjük fel a fenyőfát, és kizárólag biciklivel közlekedünk. A lagom a tudatos mértékletesség hirdetése és dicsérete, amelynek a svédeknél évszázados hagyományai vannak. Göran Everdahl szellemes és humoros könyvében a lagom fogalmát elemzi, és azt, hogyan valósíthatjuk meg, juttathatjuk érvényre az életünkben: munkánkban, étkezésünkben, öltözködésünkben, szűkebb és tágabb környezetünkben, utazásainkkor. A lényeg, hogy úgy fogyasszunk, úgy élvezzük ki az élet minden örömét és szépségét, hogy ne okozzunk túl nagy kárt a környezetünknek. Everdahl megírja Lagomország történetét, az előzékeny vikingek korától kezdve egészen napjainkig, kiemelve az olyan mérföldköveket, mint a pukedlisztrájk, a tegezőreform, az alacsony alkoholtartalmú sör és a népszavazás az atomenergiáról. Kellő iróniával viszonyulva önmagához és honfitársaihoz vizsgál olyan svéd szívügyeket, mint a fika, azaz a szertartásos kávészünet, a félkilónyi csipsszel feldobott pénteki lazítás és idill, a külföldieknek megrázó élményt jelentő Luca napi ünnepségek, vagy Harisnyás Pippi és Ingmar Bergman.De nem vagyunk egyformák. Ami az egyik embernek jó, a másiknak talán nem az. Mindenkinek meg kell tehát találnia a maga lagomját, személyre szabott életstílusát, és meghódítania saját Lagomországát. Talán nem lesz tökéletes (a tökély a lagom ellentétje!), de egyensúlyt teremthet a munka és a magánélet, az egészség és a torkosság, az öröm és komolyság között. És akkor valóban nem lesz jobb a pont jónál!