Így filmeztünk 4. - a hetvenes és nyolcvanas évek

A fiatal filmtörténész ötven évvel ezelőtt rögzítette első filmtörténeti életútinterjúját, és a mai napig készíti ezeket. Minden interjú hangfelvétel, két ember beszélgetését őrzi, annak minden lelki rezdülésével, feszültségével és oldott pillanataival együtt. Ez a negyedik Így filmeztünk kötet. Mi köti össze a tíz filmszakmai életútinterjút? Időben két évtized: A hetvenes és a nyolcvanas évek – azonban, ahogy eddig, itt sem vettük szigorúan az időhatárokat. Interjúalanyaink filmes életműve ekkor bontakozik ki, ölt formát, sőt van, akinél le is zárul. Korstílusként pedig a neoavantgárd és az új érzékenység áll a kötet középpontjában, az itt szereplő rendezők többsége így vagy úgy kapcsolódik hozzájuk. A tíz interjúalany alfabetikus sorrendben követi egymást: Enyedi Ildikó és Fekete Ibolya filmrendezők; Forgács Péter médiaművész; Háy Ágnes animációs filmes; Jeles András film- és színházi rendező; Kardos Sándor operatőr-rendező; Müller Péter Sziámi filmrendező, költő, énekes; Rák József operatőr (saját szavával: cinematográf); Szirtes András független filmes, rendező; Tímár Péter filmrendező, trükkoperatőr.„Életesemények sodra közvetít filmtörténeti ismereteket is. Oldottabb, személyesebb ez a kötet az előzőknél, a hang gyakran csipkelődő, szórakoztató. Sebaj.” (Szekfü András)„Talán túlzás volna azt állítani, hogy ez az interjúkötet a hetvenes–nyolcvanas évek filmtörténetét reprezentálja, de azt nyugodtan mondhatjuk, hogy kiemeli, hangsúlyozza az ekkortájt belépő és a kánont is alakító, ilyen-olyan okból sokszor perifériára szoruló, újító szemléletű, formabontó alkotók jelenlétét a magyar filmben.“ (Gelencsér Gábor)