Folyómban tenger

Malejkó Norbertnek több verskötete is megjelent az elmúlt évtizedekben, mindegyik saját kiadásában. Mintha hivatásos kiadókhoz vonakodott volna elvinni, terjeszteni csak szűk ismeretségi körében kívánta. Megismerve régebbi munkáit talán igaza is volt, hogy csak most, túl a fiatal kor szertelen érzéseinek megfogalmazásán, jobbára az érett gondolkodó világképek bemutatására vállalkozik. E versek olvasója életrajzi elemek leírásával ezért nem találkozik a kötet lapjain, ezért hogy a szerző indíttatásáról, származása hátteréről alig tud meg valamit. Annál többet világfelfogásáról, a természettel való meghitt kapcsolatáról. Együvé tartozásáról a transzcendens világgal, amelyek egységét vallja. Azt hangsúlyozva, hogy az ember nem különálló lény, hanem azonos a mindenséggel. Ebből következően a létfilozófia legvégsőbb kérdéseit is fölteszi természetesen. A válaszig Malejkó sem jut el, az olvasót azonban képes mélyen elgondolkoztatni. A kötet legfőbb erejének, s értékének is egyben ezt tartom, a jövőre tekintettel föltéve azt a kérdést, távlatos kibontakozása merre lehetséges ennek a kötészetnek?Serfőző Simon