Erzsébet királyné udvarában

Rónay Jácint, az 1848–1849-es forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepe miatt angliai emigrációra kényszerült bencés szerzetes 1866-ban térhetett vissza Magyarországra. Öt évvel később Andrássy Gyula ajánlására már arra kérték fel, hogy magyar történelmi kurzust tartson Ferenc József és Erzsébet fia, Rudolf trónörökös számára. A feladat nem állt távol tőle, hiszen az Angliában eltöltött tizenhat év alatt is elsősorban tanításból és nevelői munkából tartotta fenn magát, többek közt Kossuth Lajos fiai mellett. Eleinte habozott, elfogadja-e az udvari állást, attól tartott ugyanis, hogy a elveivel ellentétes dolgokat kell tanítania, de miután biztosították arról, hogy szabadon követheti meggyőződését, megkezdte Rudolf oktatását. A királyi szülők és a trónörökös közvetlen környezete elégedett volt Rónay munkájával. A sikert látva Erzsébet legkisebb lánya, az ekkor ötéves Mária Valéria nevelésének irányításával is megbízta 1873-ban. A tervet kísérő udvari tiltakozás következtében azonban ezt csak később, 1875 februárjában kezdhette meg. A feladatot végül tanítványa serdüléséig, 1883 tavaszáig látta el. Nyugállományba vonulását követően kezdte meg naplói feldolgozását, egyes szövegek kihagyásával, átírásával emlékirattá dolgozva át azt. Írását nem a nagyközönségek szánta – visszaemlékezését csak tíz példányban nyomtatta ki, ajándékul a számára fontos személyeknek és intézményeknek. A szövegből először 1996-ban jelent meg válogatás, ez azonban elsősorban Rónay 1848–1849-es tevékenységére fókuszált. A jelen kötetünkben viszont az udvari tanárságára vonatkozó feljegyzéseiből válogattunk, amelyek most először válnak hozzáférhetővé a szélesebb olvasóközönség számára.A kötet különlegessége, hogy, Rónay eredeti szerkesztési elveit követve, az uralkodócsalád egyes tagjaival váltott leveleit: így Erzsébetnek küldött, Mária Valéria neveléséről szóló jelentéseit; a főhercegnő szüleihez írt leveleit, és Mária Valériának Rónayhoz intézett sorait is tartalmazza. A vissza