Elit, képzés, trendek - nemzetközi példák és minták a hazai elitképzés megújítás

Az egyetemi és főiskolai képzés már régen nem az elit privilégiuma. Ha egy évfolyam közel fele a felsőoktatásban tanul tovább, nem beszélhetünk arról, hogy az egyetemek csupán a legkiválóbbakat veszik fel. De megtehetik-e az egyetemek, hogy a jövő elitjét ignorálják? Ha felsőoktatási kiválóságról van szó, akkor igen gyakran az oktatói-kutatói kiválóságot veszik figyelembe, lemondva a hallgatói kiválóság elismeréséről. A tömegoktatás – jellegénél és sajátosságainál fogva – egységesítésre törekszik, sokkal inkább a lemaradók felzárkóztatására, hiányosságaik pótlására koncentrál, mint a legjobbak kiemelésére. Vajon a tehetségesek önállóan is eligazodnak? Vagy a legjobbak támogatását a magánintézményekre kell bízni? E kérdéskörnek kíván a Mathias Corvinus Collegium (MCC) legújabb kötete utánajárni. Az MCC kiemelkedően tehetséges hallgatóknak nyújt az egyetemi (és középiskolai) tanulmányok mellett extrakurrikuláris képzést. Az alapítás óta eltelt több mint tizenöt évben az MCC Magyarország egyik kiváló, Európában is elismert interdiszciplináris képzőhelyévé vált. Ez a gyűjtemény nyolc nagy lélegzetű tanulmányt tartalmaz az elitképzés jelenlegi helyzetéről és megítéléséről – előbb a globális viszonyrendszert áttekintve, majd tudomány- és oktatásterületenkénti bontásban. A kötet szerzői mindannyian kapcsolódnak a Mathias Corvinus Collegiumhoz: az intézmény alumnusai és szakirány-vezetői ismertetik kutatásuk eredményét, és fejtik ki véleményüket az elitképzés szükségességéről és hasznosságáról.