Budapest 150 - tanulmányok a főváros születésének évfordulójára

1923. november 19-én mutatták be a Pesti Vigadóban Bartók Béla Táncszvitjét és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát, e két kivételesen nagy hatású és a magyar zenetörténetben is páratlan jelentőségű zeneművet. Az ünnepi hangverseny, amelyet a kompozíciók megrendelője, Budapest Székesfőváros Tanácsa szervezett, Pest, Buda és Óbuda, valamint a Margit-sziget hivatalos egyesülésének 50. évfordulójáról emlékezett meg. Ez az esemény szolgált kiindulópontjául a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által 2023. november 14-én rendezett interdiszciplináris konferenciának is, amely Budapest alapításának 150. és a két kompozíció születésének 100. évfordulóját ünnepelte kilenc, a főváros múltját feltáró és kultúráját elemző előadással. Jelen kötet alapjaként is az ülésszak referátumai szolgáltak, az ott elhangzott előadásokhoz azonban további hét, a témához kapcsolódó tanulmány társult. A Budapest 150 című tanulmánykötet egyaránt tartalmaz irodalom-, nyelv-, színház-, néprajz-, kultúra- és zenetudományi, valamint antropológiai, orientalisztikai és klasszika-filológiai tárgyú írásokat. Ezek mindegyike Budapestet és elődvárosait állítja a középpontba, legyen szó a városban beszélt nyelvről, a színházak működéséről, a turisztikai látványosságokról és Budapest köztereiről, a sajtóorgánumokról és más médiumokról, vagy éppen a tangó népszerűségéről, valamint a közétkeztetésről a fővárosban. A tanulmányok többsége a kiegyezés (1867) és a Horthy-korszak első évei közötti hat évtized eseményeit állítja a középpontba, hiszen erre az időszakra tehető Budapest vibráló világvárossá formálódása és egyben első, regényekben-versekben megragadott aranykora, de szó esik 16. századi tatár menlevelekről és a mai Budapestről is. A kötet lapjain felvonulnak a magyar irodalom és zene legnagyobbjai, köztük Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán éppúgy, mint Arany János, Babits Mihály, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső és Mikszáth Kálmán, sőt a 2023-ban megjelent Budapest Nagyregény kortárs szerzői is. A témák, a megközelítések változatossága önmagában is bizonyítéka a 150 éves Budapest gazdag múltjának és jelenének, amelyhez e tanulmánykötet – az évfordulóhoz kapcsolódva, a maga szerény eszközeivel, tudományos tanulmányok formájában – szintén igyekszik hozzájárulni.