Az átló

Berta Eleonóra nem mindennapi regénye egy fiatal lány és egy fiú találkozásával indul – mondhatnánk, nincs új a nap alatt. Itt azonban viszonzott plátói szerelemről van szó, hisz a két szerelmes „félszavakból is érti egymást”, „rezdülésekből éreznek rá egymás gondolataira”. Igazi kapcsolat mégsem alakul ki köztük, útjaik szétválnak. Negyven év után, újbóli találkozásuk által fedezik fel és értik meg ifjúkori, egymáshoz való erős vonzódásuk jelentőségét. A szerző ekkor már a lélekszintű felismerés mélyrétegeibe vezeti el az olvasót: a sors, vagy az égiek által egymásnak teremtett két ember – pontosabban, két lélek – sejtelmes, egyértelműen összetartozó, különös, meghatóan őszinte és gyermekien tiszta világába. A mű rejtélyes címe, Az átló a sorsszerűség, az eleve elrendeltetettség fényében válik itt világossá.A regény nemcsak az ezotériát jól ismerő olvasóknak nyújt izgalmas élményeket, de azok számára is elgondolkodtató, akik abban hisznek, hogy az ő világuk az egyetlen, létező valóság. Mert – miért is lenne az? Kovács Jolánka író, műfordító