Az aranykapu kulcsai

Kocsis István drámái talán elsősorban annak köszönhetik sikerüket, hogy szerzőjük nagyon komolyan veszi a magyar színjátszás Aranykora legnagyobb egyénisége, Jászai Mari művészi hitvallásának a legfontosabb igazságait, azt elsősorban, amely arról szól, hogy a magyar színjátszásnak a régebbi korok magyar hagyományait méltóképpen meg kell becsülnie – ha nemcsak meg akar maradni, de be is akarja tölteni a küldetését.Új kötetének első drámája Az aranykapu kulcsai. Nem könnyű megállapítani e különös, de rendkívül izgalmas színdarab műfaját. Középfajú dráma? Mesejáték? Hitrege? Lehetséges, mert hősei mintha archaikus népmeséinkből vagy a magyar mitológiából léptek volna ki. A darab főhősei, egy erdélyi tanárházaspár, Csenge és Imre mintha a legkisebb királyfiak vagy mitológiánk hősei csodateremtő erejével küzdenének a végveszélyben levő erdélyi magyarság megmaradásáért. Ezért legyőzhetetlenek.A Bocskai szerelme nem kevésbé rejtélyes dráma. Bocskai Istvánt nemcsak Magyarországon, de Erdélyben is – ahol joggal gyűlölték két évtizeden át – ujjongva fejedelemmé választják, s egyre többen hiszik, hogy ő Isten küldötte vagy kiválasztottja… Sikerei mindenkit elkápráztatnak? Felfigyel környezete a fejedelem olyan különleges képességeire, amelyekre nem találja az észszerű magyarázatot?Bizonnyal, de azt csak néhányan sejthették, mit jelenthetett Bocskai István számára annak a Mária Krisztiernának, Rudolf császár-király unokahúgának a segítsége, aki néhány évig Báthory Zsigmond fejedelem felesége volt, s aki a „világra szóló” válás után az erdélyiek közül csak Bocskaival tartotta a kapcsolatot. Történetük hasonlít a Trisztán és Izolda történetéhez, de nem ugyanolyan.A „Tündér Ilonám, Crescence” is egy rendkívüli, csodákkal teli szerelmi házasság története. Hősei Széchenyi István és Seilern Crescence… A legkülönösebb csoda ebben a szerelmi történetben bizonnyal nem más, mint az, ahogyan belépnek együtt – 1848 kora őszén, Széchenyi élete legdrámaiabb órájában – a magyar mitológia rejt