Ábrahám és a házasságtörő asszony

A kötetet alkotó öt elbeszélés írója sajátos módon kezeli a valós és a fiktív határát: repedések rajzolódnak ki, átjárók jelennek meg rajta, porózussá válik, és az elbeszélés hirtelen bele­csúszik az álomba, a látomásba vagy a virtuálisba. Ekkor egy sokkal szabadabb, minden lehetségesre nyitott irodalomba lépünk, egy elbűvölő, különös, meg nem határozható világba.A két leghosszabb elbeszélés, az Ábrahám és a házasságtörő asszony és A fehér szemüvegkeretes férfi a valóság talajáról indul: az első elbeszélésben a szerző nagyszülei valóban a brüsszeli Grand-Place egyik házában laktak, a nyarat Lillois-ban töltötték, és az említett két kép is létezett, míg a többi szereplő és az elbeszélt történet a szerző imagináriusának terméke. A fehér szemüvegkeretes férfi létező, Belgium-szerte ismert filmzsurnaliszta. Az igaz és hamis elemek keveredésével, az ébrenlét álomba fordulásával mindkét elbeszélés egy fiktív történetbe megy át, amelynek már semmi köze a valósághoz.A Nagy hideg című elbeszélésben leírt halál a valós és fiktív, az álom és ébrenlét közti átmenet.Paul Emond történeteiben film, irodalom, festészet és álom keveredik, az egyes elbeszéléseket részben azonos szereplők kötik össze. Gyakran felbukkan a festészet az álmokban, játékos képzelgésekben, s titkos átmenetek jelennek meg a képek és az író által szavakkal kifejezett történések között. A fehér szemüvegkeretes férfiban egy, a preraffaelitáknak szentelt kiállítás szerepel, az Ábrahám és a házasságtörő asszonyban a gyermekkori ebédlő falát díszítő két kép, az ­Alexis Gayo végrendeletének két főszereplője Belgritte, a festő és ­Alexis Gayo, a titokzatos író, míg a Helené szép szemének hősei a festő ­Belgritte író fivére, és az ismét felbukkanó Alexis Gayo.Paul Emond a legsikeresebb francia nyelven alkotó belga regény-, esszé- és drámaírók egyike, műveit számos nyelvre lefordították. A Nagy hideg című elbeszélése szerepelt a ­Darkey Archive által kiadott Best European ­Fiction 2013-as antológiájában. Számos irodal