A nap kapuja - lélekregény

Benvenuta egyedül vág neki az – álom vezérelte – ideŹgenbe vezető útnak, mialatt minden lépése újra szemŹbesíti önmagával. Új életterében persze találkozik néŹhány sorsfordító személyiséggel…A főszereplővel azonosulva engedjük, hogy az ő sorŹsának víziószerű eseményei szembesítsenek bennünŹket is az abszurd(nak tűnő) helyzetek megvilágosító hatásával, és a saját valóság(unk) szürrealitásával. Igazi beavatássá válik az a folyamat, ahogyan MesŹterével összehozza a sors és hozzá költözve, mellette dolgozhat a proszektúrán. Haladva a történetében, néhány állomás után már nem vagyunk benne bizŹtosak, hogy mikor és hol is járunk… Közben egy taŹlányos Új Kísértés mellé sorsszerűen lép be a képbe Egykori Szerelme is. Mindegyik út másfelé terelné… Vagy mégsem a választásról szól a kihívás? A bizaŹlom és az önbizalom próbatételei, a személyes sors fölismerése és fölvállalása; a velük járó lelki útveszŹtők (kényszer) helyzetei ezek. Elakad vajon a kétségek bozótjában? Lehetnek ebből értékes változásokat moŹtiváló fölismerések? Spirituális személyiségfejlődés? Az út a cél: az Átlényegülés! „… A kofferemre gömbölyödve már alig érzem a tesŹtem… a jelent, a múltat, a jövőt… Időn kívüli ködös képek érzetei úsznak egymásba… Mintha valaki azt akarná, hogy ezen a vonagló sínhüllőn elringatódjam és valami más tudatállapottal ébredve érkezzem ezekŹből a köztes víziókból a Nagy Álomba! Egy új valóŹságba, egy másik országba vagy egy másik világba…”Egyre többen indulunk el az álmaink és a jelek után. És egyre többen mulatjuk tékozló napjainkat a minŹdent halogató álomvilágunkban. És már egyre többen tudjuk azt is, hogy van élet a megszokott, belakott terünkön túl. Sőt az életen túl is. Azt tanítják, örök az életünk. De akkor miért van ez az élet, ez, amibe belehalunk? Egyáltalán meddig tart az Élet? E kérŹdések mentén indulunk el a Főszereplővel kalandos, eseménydús és benső vívódásokkal teli önnevelő útŹján. A levélregény formában az olvasó a főszereplővel együtt tapasztalhat meg egy tit