A megőszült kert

Benke László újabb kötete életösszegzésként (is) olvasható, korábbitémáit mintegy átértékeli az Idő távlatából, s léttapasztalatai fényé-ben erősebb hangsúlyt ad azoknak az élményeknek, amelyek egészútján végigkísérték. Ezek az élmények alakították időskori költésze-tét – belőlük építkezik mindmáig. A kert – gyermekkora színtere,a szülői ház szeretetteljes légköre – ma is lelket tápláló erő a számá-ra. Innen indult és ide tért vissza (bár nem ugyanabba a faluba),megőszülve, de hű maradva a becsületes, dolgos, igazságkereső em-berek világához, lírájának forrásához, eszméinek eredendő okáhozés céljához. Valóban virágozzék minden virág, szabadon és boldo-gan, Magyarországon és a világ minden kertjében. Azoknak a fejétse vágják le, akik túlnőnek, túlbokrosodnak a szabályokon, hogy azember és a kertje túlélhesse a társadalom és a természet mostanábantúl sűrű és túl súlyos csapásait. Adja Isten, hogy a sok-sok kis kertbőlegyszer még kivirágozzék Magyarország.G. Komoróczy Emőke